XI. Algológiai Találkozó és
Továbbképzés
Beszámoló
A
rendezvény házigazdája:
Buczkó Krisztina
Magyar Természettudományi Múzeum
1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.
2018.
május 17.
2018. május 17-én XI. alkalommal került megrendezésre az Algológiai
Találkozó és Továbbképzés. Mindenekelőtt szeretnénk köszönetet mondani a
helyszín (Magyar Természettudományi Múzeum, Semsey Andor előadóterem)
térítésmentes biztosításáért Korsós Zoltán Főigazgató Úrnak, Csorba
Gábor Főigazgató-helyettes Úrnak és Buczkó
Krisztinának.
A rendezvény programja szerint először B-Béres
Viktória köszöntötte a megjelent 39 főt és röviden ismertette az
Algológus Fórum 2017-os évi tevékenységeit, valamint az idei évi terveit, vállalásait.
A nyitó előadásban Borics Gábor és Pickó Levente a
fitoplankton adatrögzítés és biomassza becslés új irányvonaláról tartottak egy
részletes, interaktív bemutatót. Az előadás alatt a hallgatóság egy új, a
fejlesztés utolsó stádiumában álló programot ismerhetett meg, valamint
kérdéseikkel, javaslataikkal személyesen is hozzájárulhattak a végleges felület
kialakításához. A program a hagyományos adatrögzítő módszereket szem előtt
tartva túllép azok keretein. Olyan új felülettel rendelkezik, mely amellett,
hogy felhasználóbarát (egyszerű adatbevivő, értékelő, kereső felület), ill. standardizált,
vagyis tartalmazza a nemzetközi szabványokban foglaltaknak megfelelő
matematikai és statisztikai formulákat is, nemcsak hazai, hanem egyben
nemzetközi alkalmazásra készült. A program jövőbeni használata nagyban
megkönnyíti majd mind az elméleti, mind a gyakorlati munkák gyors és pontos
értékelését. Ezzel is hozzájárulva a fitoplankton közösséget érintő akár
tudományos (alap-, elméleti kutatás), akár konkrét vízkészlet-gazdálkodási
szempontokat (alkalmazott kutatás) figyelembe vevő kérdések összehangolt,
mikro-, vagy makroléptékű vizsgálatát, megválaszolását és stratégiák
kidolgozását.
Ezt követően Bolgovics Ágnes arról beszélt
előadásában, hogyan alakult a bentonikus kovaalgák és a fitoplankton
diverzitása különböző méretű állóvizek esetén? A vizsgálatukban a SLOSS-dilemma
(Single Large Or Several Small) kérdését tanulmányozták, amelynek lényege, hogy
egy nagy, vagy több, kisebb méretű élőhely tud-e fenntartani több fajt? Ismert
tény, hogy az emberi tevékenységek következményeként egyre nagyobb mértékű a
természetes élőhelyek feldarabolódása. Ezért elengedhetetlen annak a kérdésnek
a megválaszolása, hogy a különböző méretű élőhely foltok hogyan járulnak hozzá
a diverzitás fenntartásához. A vizsgálatba bevont vízterek mérettartománya 10-2-107
m2-ig terjedt, vagyis összesen 10 méretkategóriányi állóvíz típust
ölelt fel. Vizsgálatuk során arra az eredményre jutottak, hogy mind a
bentonikus kovaalgák, mind a fitoplankton esetén a sok, kis méretű élőhely
fajszáma jóval magasabb volt a legtöbb méretkategóriában, szemben az egy, nagy
méretű élőhellyel. Tehát a kisebb méretű élőhelyfoltok a mikroszkopikus
élővilág számára megfelelő élőhelyet tudnak biztosítani, ahol magas
fajgazdagságot érhetnek el. Eredményeik nagyban hozzájárulnak a felszíni vizek,
ill. vizes élőhelyek konzerváció ökológiai szempontokat figyelembe vevő vízgazdálkodási
munkák megtervezéséhez és kivitelezéséhez
Az ebédszünet után Fekete György az oldatban
elnyeletett szén-dioxiddal kezelt mikroalga vizsgálataik eredményeiről számolt
be. Mint ismeretes, a mikroalgák biomasszáját egyre szélesebb körben használják
fel alapanyagként a biotechnológiában. Ahhoz viszont, hogy a piacon
versenyképes legyen a mikroalga, mint alapanyag, fontos, hogy kedvező áron
lehessen előállítani. A tenyésztés során jelentős költséget jelent, hogy a
légköri levegő bevezetésével az algák szén igényének kielégítése nem megoldott,
így szén-dioxid gáz bevezetésére van szükség. A kutatás elsődleges célja az
volt, hogy az ipari algatenyésztés gyakorlatában alkalmazott, fúrásból származó
szén-dioxid (CO2) gázt olyan, magas CO2 tartalmú gázokkal
váltsák ki, amelyek olcsón előállíthatóak. Ilyen
alternatív szénforrások lehetnek a különböző füstgázok és a biogáz. A
vizsgálatok az előadó PhD tanulmányainak keretében zajlottak/zajlanak, amely
első kísérlet sorozatában egy gyors biomassza becslési eljárás került
kifejlesztésre. A későbbiekben az OxiTopos aktivitás méréseket végeztek, végül
a kétkörös alga füstgáztisztító rendszert vizsgálták modellkísérletekkel. Az
eddigi eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált mikroalga, szakirodalmi
adatokkal összevetve, kifejezetten hatékonyan képes felvenni a füstgázokból
leválasztott CO2-ot. Továbbá ezek a mosóoldatok a
tápanyagszükségletük egy részét is biztosítani tudják. Tehát a vizsgálatok
bizonyították, hogy a használt algatörzs hatékonyan nevelhető olyan módszerrel,
mely ipari léptékben is költségtakarékosan kivitelezhető.
Következő előadóként Gácsi Mónika ismertette a Scenedesmus obliquus és Scenedesmus obtusus mikroalga fajok
sótoleranciájának és sótalanító képességének vizsgálata során kapott
eredményeiket. A 14 napos kísérlet alatt vizsgálták a különböző sókoncentrációk
(500-10000 mg/L NaCl) hatását a tenyészetek növekedésére, klorid-, foszfát- és
nitrát- eltávolítására, illetve biomassza és lipidfelhalmozó képességére. A
kapott eredmények alapján megállapították, hogy a két édesvízből izolált Scenedesmus faj halotoleránsnak
tekinthető, hiszen magas sótartalmú közegben is cönóbiumszám-növekedés
tapasztaltak. Másrészt minden tenyészet esetén jelentős mennyiségű klorid és
nitrát eltávolítást mutattak ki. Ezen felül elmondható, hogy egyidejű
sótalanítás és lipidtermelés érhető el sós vizek tápoldatként való felhasználása
során. A kapott eredmények arra utalnak, hogy a kísérletekhez használt két
mikroalga faj potenciálisan alkalmazható a nátrium-klorid dominanciájú
termálvizek és sótartalmú szennyvizek tehermentesítésére.
Az utolsó előadásban Szabó Beáta a szikes és édesvízi
tavak kovaalga metaközösségeinek kialakulásában kulcsszerepet játszó tényezők
definiálásával kapcsolatos eredményeiket ismertette. A szikes tavak kovaalga
közösségeinek α- (lokális fajgazdagság) és γ-diverzitása (regionális fajszám)
alacsonynak, míg β-diverzitása (lokális közösségek közötti eltérés) magasnak
bizonyult, mely a folyamatos fajcsere következménye. A Duna-Tisza közi,
természetes állapotban lévő szikesek esetében csupán a környezeti paraméterek
játszottak szerepet a közösségek kialakulásában, a Fertő-Hanság Nemzeti Park
területén lévő, élőhely rekonstrukció alatt álló szikeseknél viszont a lokális
környezet szelektáló hatása mellett szignifikáns időbeli változás is
mutatkozott a közösségekben, mely valószínűleg az időszakos, ill. állandó
édesvíz utánpótlásnak köszönhető. Az édesvízi kis tavaknál a környezeti
változók és a tavak közötti térbeli távolság egyaránt befolyásolta a kovaalga
közösségek létrejöttét, a kialakult α-, γ-, ill. β-diverzitás egyaránt magas
volt, mely ez esetben is a tavak közötti fajcserének köszönhető. A regionális
β-diverzitáshoz azon tavak járultak hozzá legnagyobb mértékben, melyek
viszonylag alacsony fajszámmal rendelkeztek, és azon fajok hozzájárulása volt a
legmagasabb, melyek regionálisan gyakoriak, ill. közepes vagy széles niche-sel
jellemezhetők.
Az előadásokat követő elhúzódó szakmai vita és hozzászólások
miatt, valamint az ebédszünetet követően felmerült technikai problémák miatt az
ATT programjában meghirdetett „Algológiai
vizsgálatok a Kis-Balaton térségében” című előadást (szerzők: Vizkelety Éva, Varga Erika, előadó: Nagy-László Zsolt) a helyszínen történt
egyeztetés után a soron következő találkozón (2019. tavasz) mutatja majd
be az előadó. Az okozott kellemetlenségekért Mindenkitől elnézést kérünk.
Zárásul szeretnénk még egyszer köszönet mondani az
előadóknak, a résztvevőknek, valamint mindenkinek, aki a XI. Algológiai
Találkozó és Továbbképzés sikeres megvalósításában részt vett!
Összeállították: B-Béres
Viktória & Előadók
2018. július 6.
Algológus Fórum
MEGHÍVÓ
XI. Algológiai találkozó és továbbképzés
A rendezvény házigazdája: Buczkó Krisztina
A rendezvény helyszíne: Magyar Természettudományi Múzeum,
Semsey Andor előadóterem
1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.
A rendezvény időpontja: 2018. május 17.
A rendezvény programja:
10:30
|
–
|
10:40
|
B-Béres Viktória: Köszöntés
|
10:40
|
–
|
11:40
|
Pickó Levente Attila, Lerf
Verona, Borics Gábor:
A fitoplankton adatrögzítés és biomassza becslés új iránya.
|
11:40
|
–
|
12:10
|
Bolgovics Ágnes, B-Béres Viktória, Várbíró Gábor, Kiss Keve Tihamér, Ács
Éva, Borics Gábor: A SLOSS - dilemma több lépcsőben történő
vizsgálata nagy térbeli skálán, bentonikus kovaalgák és fitoplankton esetén.
|
12:10
|
–
|
13:00
|
Ebédszünet
|
13:00
|
–
|
13:30
|
Fekete György: Oldatban elnyeletett széndioxiddal kezelt
mikroalgák vizsgálata.
|
13:30
|
–
|
14:00
|
Gácsi Mónika, Bácsi István: Scenedesmus fajok
sótoleranciájának és sótalanító képességének vizsgálata
|
14:00
|
–
|
14:30
|
Vizkelety Éva, Varga Erika: Algológiai
vizsgálatok a Kis-Balaton térségében - Előadó: Nagy-László Zsolt
|
14:30
|
15:00
|
Szabó Beáta, Lengyel Edina, Stenger-Kovács Csilla, Vass Máté, Padisák
Judit: Kárpát-medencei kis tavak kovaalga
metaközösségeinek béta-diverzitása és alakító tényezőik
|
|
15:00
|
–
|
16:00
|
Szakmai konzultáció
|
A rendezvényen a részvétel
ingyenes!
A helyszín
biztosításáért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Buczkó Krisztinának,
Csorba Gábornak és Korsós Zoltánnak.
Üdvözlettel:
Algológus Fórum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése